Szakácskönyvekről


Már biztosan mindenki kibontogatta az ajándékokat, ez nálunk sem történt másként. A család legszebb, legfontosabb ajándéka az idén édesanyám új, első süteményes könyve, mely épp most, az ünnepre jelent meg a Virágmandula Kiadónál. Gratulálunk, Anyuka! Boldog karácsonyt!!

Kéri Jánosné Stadler Katalin: Édes emlékek - Válogatott süteményreceptek. Virágmandula Kft., Pécs, 2015. - Karton, A/5, 203 o. - ISBN 978-615-5497-62-9 -- Borító

Kéri Jánosné Stadler Katalin: Édes emlékek – Válogatott süteményreceptek. Virágmandula Kft., Pécs, 2015. – Karton, A/5, 203 o. – ISBN 978-615-5497-62-9 — Borító

(tovább…)

Reklámok
Bornemissza Anna "mindentudó" szakácskönyve

Bornemissza Anna “mindentudó” szakácskönyve

Fahéj, nádméz, malosa-szőlő, fejér cipó és rózsaeczet… Régi illatok, erdélyi lakomák ezerféle íze hivogatott, mikor asszonyi kíváncsisággal felütöttem Bornemissza Anna szakácskönyvét. Ahogy olvasni kezdtem, egyre inkább megerősödött bennem a gondolat: a művelődéstörténet nagybecsű forrását tartom a kezemben. Lázas kutatásokba kezdtem, hogy megtudjam, milyen is volt ez a fejedelemasszony, hogyan terítettek és mit lakmároztak I. Apafi Mihály udvarában.

Bornemissza Anna 1630-ban született, és 1688. augusztus 5-én halt meg Ebesfalván. Az erdélyi fejedelem feleségeként erélyes és határozott asszonynak írták le a kortársak. Anna a nehéz gazdasági körülmények közepette részt vett a kormányzásban. Cserei Mihály szerint Apafi boldogan uralkodhatott volna Erdélyben, ha „fejedelemhez illő virtusok lettenek volna” benne, vagy ha a felesége „magát az ura tisztiben és hivatalában nem elegyítette” volna.[1]

(tovább…)

2011-ben is megrendezésre került a Dunántúli Napló receptversenye. A Süteményeskönyvbe az Axel Springer megyei napilapjainak olvasói küldtek recepteket az ország nyolc megyéjéből. A beküldött receptek közül Balogh László olimpiai és világbajnok bronzérmes mestercukrász és Prohászka Béla Venesz-díjas, olimpiai aranyérmes mesterszakács válogatta ki a legjobbakat, melyek bekerültek a könyvbe. Az olvasók által beküldött, a könyvben megtalálható összes süteményt, desszertet elkészítették, majd Lehoczky Péter fényképész le is fotózta. Az általam beküldött Katica-szelet a 78. oldalon jelent meg.

Kéri Kata Katica-szelete (Fotó: Lehoczky Péter)

Kéri Kata Katica-szelete (Fotó: Lehoczky Péter)

(tovább…)

A recenzió bemutatja a szerkesztő, Orlovszky Géza Apicius de re coquinaria – Szakácskönyv a római korból című könyvét, amely megjelent 1996-ban az Enciklopédia Kiadó gondozásában, Budapesten, 224 oldal terjedelemben. A szerző recenziója megjelent az Új Magyarország című folyóiratban, 1997. december 22-én.

Orlovszky Géza (szerk.): Apicius: De re coquinaria – Szakácskönyv a római korból. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1996, 224 oldal

Orlovszky Géza (szerk.): Apicius: De re coquinaria – Szakácskönyv a római korból. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1996, 224 oldal

Amilyen világot élünk manapság, könnyen előfordulhat, hogy szombat délelőtt a tűzhely mellett állva az ember fiának (leányának) nem jut eszébe hirtelenjében, hogy milyen mártás is dukál a strucchúshoz vagy a zsibbasztórájához. Gondjaink lehetnek még a fenyőrigó kopasztásával vagy az ibolyabor készítésével is. Ám az is megtörténhet, hogy egyszerűen csak unatkozunk. Vagy szeretnénk valami rafináltan finomat, valami igazi ínyencfalatot enni. Esetleg latin szavakat akarunk magolni. Netalántán történeti kalandozásra szottyan kedvünk, és krumplipucolás helyett szívesen kirándulnánk egyet az ókori Római birodalomba.

Eme vágyaink bármelyike könnyen beteljesülhet, ha kézbe vesszük azt a szép kiállítású, ízlésesen és nagy gonddal készített könyvet, amelynek lapjain a 2000 évvel ezelőtt élt Apicius szól hozzánk. Konyhai dolgokról írott könyve a római történelem azon időszakában született, amikor a birodalom területe már meglehetősen terjedelmes volt. A rómaiakra nem csupán a meghódított népek vallása, tudományos eredményei és művészete hatott. Itália befogadta és elfogadta a birodalom más vidékein élők szokásait is, többek között az étkezésekre, ételkészítésre vonatkozóan. Miként az Apicius könyvéhez írt magyar bevezetőben olvasható, Róma megismerkedett a görögségtől és a hellenizált Kelet népeitől átvett új ízekkel, növényekkel, konyhatechnikai eljárásokkal és tálalási szokásokkal. A kereskedelmi kapcsolatok kiszélesedése pedig biztosította a rómaiaknak a főzéshez szükséges alapanyagok folyamatos beszerzését. (tovább…)