Vasárnap a múzeumokban

Ezt a napot a múzeumokra szántuk, és nagyon jól tettük, mert a Louvre és a Musée d’Orsay is ingyenes volt. (Minden hónap első vasárnapján sok múzeum ingyenesen látogatható.)

Először a Louvre-ba mentünk. Jó hosszú sort kellett kiállnunk, előttünk oroszok, mögöttünk japánok, és hihetetlen hangzavar és színesség mindenütt… Amikor beértünk az üvegpiramis alatt lévő bejárathoz, akkor kiderült, hogy itt is a szokásos biztonsági ellenőrzés miatt volt a tumultus. (Ellenőrzés itt mostanában a táskák átvilágítását és egy fémdetektorral való „testmotozást” jelent.)

A Louvre óriási területen fekszik, amit mindig is tudtunk, de életben is látni egészen más. Három fő szárnya van, melyek U alakban helyezkednek el: a Denon, a Sully és a Richelieu.

Próbáltunk valamilyen rendet tartani a három szárny 4 emeletén való bolyongásban, több-kevesebb sikerrel. Volt, amikor fegyelmezetlenné váltunk, mert megláttunk egy-egy nyilat, hogy a híres egyiptomi írnokszobor erre, az etruszk házaspárok szarkofágjai amarra, és akkor irányt változtattunk. A Louvre-nak maga az épülete is csodálatosan szép, csakúgy, mint pl. az Ermitázsé, hiszen valaha mindkettő palota volt. A múzeum leghíresebb képe feltétlenül a Mona Lisa. Egy hosszú galéria végén áll az a terem, ahol néhány kép társaságában lóg a híres „La Gioconda”.

Nem túl nagy kép, kissé sötét is, de olyan páratlan és megkapó látvány, hogy az óriási tömeg ellenére, a biztonsági őrök kiabálását sem véve tolakodásnak („Gyorsan haladjanak! Tilos fényképezni! Igyekezzenek!”) teljesen elérzékenyültünk tőle. Van a Louvre-ban sok csodálatos festmény, a világon nemkülönben, de nekem eddig (Velazquez Pradóban látható képei mellett) ez, a Mona Lisa tetszett a legjobban. Óriási esztétikai élményt nyújtott a milói Vénusz is, tökéletes arányokkal formázott alak, még így torzóban is.

A Louvre-ban egyetlen csalódás ért csupán: nem volt épp látható Ingrés: Török fürdő című képe. Ebbe a fantasztikus múzeumba csak amiatt is érdemes volna visszajárogatni, hogy régi népek írásait nézegesse az ember. A „csúcs” természetesen a Hamurabbi törvényeit őrző oszlop, de van sok egyéb epigráfiai ritkaság is.

Amikor már minden műkincset végigjártunk és kifelé igyekeztünk, hatalmas könyváruházra, éttermekre, üzletsorra leltünk a múzeum belsejében, itt aztán minden jól kitalált. A népek konyhája étteremben ettünk egy kis salátát és sült krumplit (az óriási tömeg miatt nem győznek elég grillcsirkét sütni, így az nekünk már nem jutott…).

Aztán átmentünk a Szajna másik partjára, és elsétáltunk az egykori hatalmas pályaudvar bejáratához, ami most a Musée d’Orsay. Itt sem kellett fizetni – vasárnap lévén – a belépésért, de még a Louvre előtti soroknál is hatalmasabbak kanyarogtak a napsütötte téren. Aztán valahogy mégiscsak hamar bejutottunk. Rögtön felrohantunk (bocs, inkább vánszorogtunk) a 3. emeletre, ahol a francia impresszionisták képei láthatóak. Monet, Cézanne, Manet, továbbá Toulouse Lautrec… mind itt vannak. Végre láthattuk őket, Budapesten úgysem jutottunk el a „Monet és barátai” című kiállításra. A képekből, az épületből, a különböző szinteken kiállított bútorokból és szecessziós tárgyakból áradt a száz évvel ezelőtti hangulat. Igazi Belle epoque érzés volt ez megint a javából. A múzeumban nem csupán képeket, hanem rengeteg szobrot, bútort és egyebet is őríznek, például egy részleg csak Thonet bútoroknak szentelt szint.

Szinte zárásig maradtunk a múzeumban, de végül már annyira elfáradtunk, hogy nem is tudom, mi lett volna, ha van még néhány szint…

Amint kiértünk az utcára, újra elragadott minket a vasárnap esti Párizs varázsa. Úgyhogy még egy programot kitaláltunk: elmetróztunk az egyik híres parkba, a La Vilette-be. Ez a francia főváros egyik szórakoztató központja tulajdonképpen, koncerttermekkel, természettudományi interaktív múzeummal (mint Budapesten a Csodák Palotája), planetáriummal, a Geode-dal, ahol 180 fokban vetítenek filmet, a teljes belső kupolára (gömbmozi).

Sajnos, éppen egy mesefilm kezdődött, így csak sétálgattunk egyet a parkban, de aznap még (!) nem moziztunk.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s