Jeanne d’Arc nyomában

 

Jeanne d’Arc (La passion de Jeanne d’Arc, 1928)

Rendező: Carl Theodor Dreyer, Forgatókönyvíró: Carl Theodor Dreyer, Fényképezte: Máté Rudolf, Szereplők: Maria Falconetti, Eugène Silvain, Maurice Schutz, Antonin Artaud

Az Orléans-i Szűz mint a némafilm hősnője.
Az Orléans-i Szűz mint
a némafilm hősnője.
Kopaszon, izzadtan, meggyötörve: Marfa Falconetti a színészi mesterség fizikai
határáig jutott el az Orléans-i Szűz szerepében

1928. április 21. A közönség elutasítja, a kritika magasztalja Carl Theodor Dreyer (1889-1968) „Jeanne d’Arc” című filmjét. Az ok valószínűleg abban rejlik, hogy a kifinomult néma képkompozíciók között fárasztóan hosszúak voltak a szövegfeliratok. Dreyer forgatókönyve a per eredeti iratain alapul, a cselekményt azonban egyetlen napra sűrítette. A főszerepet Maria Falconetti játszotta, akinek ez volt az első és egyetlen filmszerepe. Az Orléans-i Szűz általa megálmodott alakja a filmtörténet legizgalmasabb színészi teljesítményei közé tartozik. Ehhez az alakításhoz Dreyer szigorú rendezői felfogása társult: a kimerülés határáig hajszolta színészeit, és ebben az állapotban fényképeztette le őket. Ezt jól tükrözi a per nyomasztó hangulata. A képek hatása egy némileg expresszionista, a kontrasztokat hangsúlyozó operatőri felfogásra épül rá. A történelmi film hitelességét fokozta a díszletek és jelmezek gondos megtervezése.

(Forrás: A film krónikája. Officina Nova, 1994. 77. o.)


 

Jeanne d’Arc pere (La procès de Jeanne d’Arc, 1962)

Rendező: Robert Bresson, Forgatókönyvíró: Robert Bresson, Fényképezte: Leonce-Henri Burel, Szereplők: Florence Carrez, Jean Claude Fourneau, Roger Honorat, Díj: a Cannes-i filmfesztivál (1962) zsűri különdíja

Florence Carrez
Florence Carrez

Amatőr főszereplőkkel és hiteles periratokat alapul véve mutatja be Robert Bresson az Orléans-i Szűz életének utolsó eseményeit: a már szentté avatott hősnőt eretnekség vádjával bíróság elé állították. A film a per és az azt követő ítélet-végrehajtás mértéktartó és józan bemutatása. Az egyházi kritikusok túlzottan keménynek tartják a vallásos hősnő tetteinek indítékairól szóló filmbéli állításokat. A film mint a Carl Theodor Dreyer fenti klasszikus némafilm-biográfiájának kiegészítése is jelentős elismerést vált ki.

(Forrás: A film krónikája. Officina Nova, 1994. 335. o.)


 

Jeanne d’Arc – Az Orléans-i szűz
(The Messenger: The Story of Joan of Arc)

— színes magyarul beszélő francia történelmi dráma, 148 perc, 1999 —

Rendező: Luc Besson, Forgatókönyvíró: Luc Besson, Andrew Birkin, Zeneszerző: Eric Serra, Operatőr: Thierry Arbogast, Vágó: Sylvie Landra, Szereplők: Milla Jovovich (Jeanne d’Arc), John Malkovich (VII. Károly), Faye Dunaway (Yolande D’Aragon), Dustin Hoffman (a lelkiismeret), Tchéky Karyo (Dunois), Vincent Cassel (Gilles de Rais)

Jeanne d'Arc - Az Orléans-i szűz
Jeanne d’Arc – Az Orléans-i szűz

1412, nehéz idők járnak Franciaországban: a százéves háborúban angol hadak dúlják fel az országot. A régi legendák egy hajadon eljövetelét jövendölték, aki csodáival megmenti a végveszélybe került országot. Kislány születik, a neve Jeanne. Rendkívül vallásos, tisztelettudó lány cseperedik belőle. Tizenhárom évesen jelenése támad: kardot lát, a jövőjét. Jeanne (Milla Jovovich) városát lerombolták az angolok. Megérlelődik benne a meggyőződés, hogy kiűzheti az angolokat, ha a felkelés élére áll. Charles, a trónörökös (John Malkovich) szorult helyzetében támogatja a lány törekvéseit. Felszabadítják Orléanst és Reimset, ahol Charlest végre megkoronázhatják. Az újdonsült királynak és az egyháznak kényelmetlen Jeanne személye és az angolpártiak kezére adják. A kínzások sem törik meg a lány hitét, nem tagadja meg látomásait. Boszorkányságért és eretnekségért ítélik el: 1431 május 30-án a tizenkilenc éves Jeanne máglyáját gyújtották meg a Rouen-i piactéren… Jeanne D’Arc egyike a legkülönösebb történelmi figuráknak, minden színésznő szerepálma. Nem véletlen, hogy az Orléans-i szűz tragikusan felemelő története megfogta Milla Jovovichot is. Állítólag egy saját magáról készült képet nézegetett a férjével, Luc Bessonnal. A képen kócos volt a haja, a sminkje pedig furcsa, füstös. Egyszer csak azt mondta Milla: „Ez nem is én vagyok, ez Jeanne. Igen, ez ő.” Tulajdonképpen ez a kép adta az ötletet, hogy megcsinálják a filmet. Az vonzotta őket, hogy a megszokott, egysíkú ábrázolás helyett megmutassák magát az embert.

(Forrás: http://www.port.hu – 2004.03.16.)


 

Jeanne d’Arc
avagy a francia nemzeti hős története

(Kultúrhistóriák sorozat)
— Bartók Rádió – 2004. február 26. – 19.20-19.50 —

Szakértő: Alain Préaux történész, Szerkesztő: Pásztor Zoltán

19 évet élt, szentté avatták és történelmükből rá büszkék leginkább a franciák. Számtalan film, regény, ének és vers őrzi az emlékét. Az „orleans-i szűz” alakja minden nép kultúrájába beilleszthető. Ő az, aki eszménye lehet az egyháznak, a feminista köröknek vagy politikai pártoknak. Séta a roueni Jeanne d’Arc múzeumban.

https://archive.org/download/DigiblogRoundtableConference/jeandarc.mp3%20
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s